A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje gyönyörű arcát mutatja tavasszal, amikor éledezik a természet és virágba borulnak a fák és bokrok. Aki most felkeresi a kertet, megcsodálhatja többek között a virágzó kökörcsint, a sáfrányt, a tavaszi tőzigét, a húsos somot, a pirosló és a télizöld hunyort és a táli jázmint, miközben madárfütty kíséretében tehet egy kellemes tavaszi sétát a szabadban.
A füvészkert 200 éves múltra tekint vissza Debrecenben. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített füvészkert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta. Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik. Miután a tudományegyetem kivált a Kollégiumból, a botanikus kert céljára Debrecen város az egyetem mögötti 17 hektár területet adományozott a Nagyerdő területén. 1928-ban itt alapították meg az új füvészkertet, mely ma már a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje néven várja a látogatókat. A létesítményben közel 6000 növényfajt tartanak nyilván. A kertben több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétum, benne a világon ma ismert négy cédrusfaj, különleges lágyszárú és trópusi gyűjtemények, valamint a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyes nyújt különleges élményt. Messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgás-gyűjteménye, mely mintegy 1300 kaktusz- és 1000 egyéb pozsgás fajával Kelet-Közép Európa egyik legnagyobbika.
Érintett látnivalók:
- A Debreceni Egyetem főépülete: A Debreceni Egyetem egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek. Gyökerei a 16. századig nyúlnak vissza, az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium ugyanis szellemi elődjének tekinthető. Az egyetem több mint 100 éves eklektikus-neobarokk stílusú impozáns főépülete Debrecen egyik legszebb építészeti emléke, amely az előtte látható tágas, francia stílusú parkkal kihagyhatatlan látnivaló.
- Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szobra: A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében egy kis tisztáson áll Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel, az 1807-ben megjelentetett Magyar Füvészkönyv két szerzőjének közös szobra, Kallós Ede szobrászművész alkotása. A szobor mögött terebélyesedik a csodálatos méreteket öltő több százéves kocsányos tölgy.
- Agóra Tudományos Élményközpont: A botanikus kert területén 2014-ben nyitott élményközpont modern épülete első látásra kontrasztosan hat a Nagyerdei környezetben, tervezői azonban úgy alkották meg, hogy a botanikus kerttel szerves összhangba kerüljön, így többek között a bejárathoz vezető fapallót és hatalmas üvegfelületeket álmodtak meg, melyeken nemcsak a fény szűrödik be, de a környező természet látványa is. A modern építészeti megoldásokkal kivitelezett épületből egyedül a csillagvizsgáló 24 méter magas kupolája és a hozzá kapcsolódó lépcsőtorony emelkedik ki.
Megközelíthetőség:
Debrecen belvárosából az 1-es villamossal, Egyetem megállóig, ahonnan ötperces sétával érhető el a botanikus kert bejárata (a Debreceni Egyetem Élettudományi Központ épülete mögött).
Nyitva tartás
- Október 21. – Március 20.
- hétfő-vasárnap 08:00 – 16:00
- Március 21. – Október 20.
- hétfő-vasárnap 08:00 – 18:00
Pálmaház és Növényföldrajzi Pozsgásház
A Pálmaház és Növényföldrajzi pozsgásház nyitvatartása pedig hétfőtől-vasárnapig 8-15 óra.
