Az Ördög árka, Csörsz árka (Debrecen)
A betolakodók elleni küzdelem már az 1700 évvel ezelőtti eleinknek is mindennapos terhet okozott. Ennek a védekezésnek volt az egyik módja a sáncrendszerek kiépítése, melynek Hajdú-Biharban is maradtak fenn darabjai.
Ördög árka, (Debrecen) Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik.
A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.
Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.
Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt.)
Az árok a 4. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala (limes Sarmatiae) volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét. A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket. Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában.
Az Ördög árka
A cívisvárostól 6,8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. Nem is véletlenül!
A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1,5-3,1 méter mélyek voltak, és 3,4-10,4 méter szélesek.
Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ezek egy szeletét állították helyre az eredeti állapotának megfelelően a 48-as út melletti ligetben.
A kirándulók autóval, helyközi busszal, valamint a 37/45H jelű, helyi járattal juthatnak el ide. A testmozgást kedvelőknek biciklivel is érdemes kitekerniük, hiszen a cívisvárosban található Vámospércsi út és a Budai Nagy Antal utcák kereszteződésétől végig kerékpárút vezet hozzá. A viszonylag jó állapotban lévő aszfaltcsíkon 15-20 percnyi, kényelmes pedálozással elérhető az Ördög árka.
Az út mentén a Zsuzsi-vonat (most felújítandó) pályája fut, s egészen a Csere-erdei megállóig kell így haladni. Ott figyelmesebben kell közlekedni, mivel két kis ösvényen lehet kimenni a – nagy forgalmú – országútra, ahol pedig visszább található a szarmata erőd múzeuma. Ott azonban már táblák kalauzolják a túrázókat. A katlanban padok, szemétgyűjtő, erdei növények és állatkák, nagy-nagy béke, valamint semmihez se fogható, felemelő atmoszféra fogadja a betérőket.
Ezt a szentélyt bebarangolva, érdemes továbbtekerni az éledező természetben a Panoráma útig, ahonnan egyebek mellett a Fancsikai-tavak, a rönkvár és a kilátó, továbbá átellenben az ugyancsak festői Martinka is könnyűszerrel elérhető. A fent bemutatott sáncrendszerrel kapcsolatos, örvendetes hír a történeti-régészeti szempontból kiemelkedő fontosságú lelőhely régészetileg védetté nyilvánítását kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tudományos Főosztálya.
